Mivel foglalkozik a kardiológia?

Hogyan zajlik a kardiológiai szűrés?

- Kardiológiai szűrésükön szakorvosunk kikérdez a kórelőzményekről, családi szívbetegségek előfordulásáról
- ezt követi a fizikális vizsgálat
- EKG (nyugalmi vagy terheléses). A terheléses EKG vizsgálat intézetünkben kerékpár vagy futópad igénybevételével történik.
- szükség esetén szívultrahang-vizsgálat.

Intézetünkben modern vizsgálati módszerekkel, diagnosztikai gépparkkal, laboratóriumi háttérrel, magasan képzett szakorvosokkal várjuk Pácienseinket.

A magas vérnyomás (hipertónia) népbetegség. A súlyos szív- és érrendszeri betegségek hátterében gyakran magas vérnyomásérték áll.

Mivel a magas vérnyomás kezdetben nem mindig okoz panaszt, az emberek java része egyáltalán nem tud róla. A kezeletlen magas vérnyomás azonban komoly szövődményeket okozhat. A magas vérnyomás korai felismerése és kezelése kiemelten fontos mind a betegek életminősége, mind pedig az életkilátásaik tekintetében.

Ha a betegséget nem kezelik, a szívet terhelő magas vérnyomás szívizom vastagodáshoz és szívelégtelenséghez, az érfalak túlzott terheléséhez és gyengüléséhez (aneurizma, stroke) vezethet, de a szervezet számos pontján okozhat túlterhelést.

A veleszületett szívhibák olyan anatómiai eltérések, melyek a magzati korban alakulnak ki. Ezek a szíven belül eltérő helyen és formában fordulhatnak elő. Lehetnek folytonossági hiányok (lyukak), vagy szűkületek, elzáródások. Különböző súlyosságú szívműködési gondot okozhatnak. Előfordulásuk azonban nem gyakori. Az egyre fejlettebb műtéti megoldások egyre tökéletesebb kezelésre és helyreállításra adnak lehetőséget.

A 18 év feletti veleszületett szívbetegséggel élő pácienseknek további rendszeres utánkövetésre van szükségünk egész életükben. Függetlenül a betegség fajtájától, a leggyakoribb késői panaszok a ritmuszavarok és a szívelégtelenség.

A szívbillentyűk működésének problémáját okozhatják veleszületett fejlődési rendellenességek, de kialakulhatnak felnőttkorban is, valamilyen megbetegedés – például reumás láz, vagy szívbelhártya-gyulladás – következményeként. Az esetek túlnyomó részében műtéti megoldással gyógyítható a szívbillentyű elégtelenség, majd ezt követően, fontos szabályok betartásával teljes életet élhetnek a páciensek.

A szívelégtelenség olyan súlyos állapot, amelyben a szívkamra összehúzódásának károsodása miatt a szív nem képes már a szervezet működéséhez szükséges mennyiségű vért pumpálni, ezért nem képes biztosítani a szervek és szövetek számára, az igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot.

A szív teljesítőképességének csökkenése sokféle kiváltó okra vezethető vissza, amelyek közül a leggyakoribb az elégtelen oxigénellátással járó úgynevezett iszkémiás szívbetegség. A szisztolés funkció (szívösszehúzódás) megromlása az esetek jelentős részében szívinfarktust miatt alakul ki.

Szívelégtelenséget okozhatnak a szívbillentyűk elváltozásai is, a kezeletlen, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás és bizonyos genetikai hajlamok, illetve az alkohol tartós, nagy mennyiségben történő fogyasztása is.

Tünetek:
Az izmok vérellátása elégtelen, csökken a terhelhetőségük, ezért már kisebb fizikai aktivitástól is kimerültnek, fáradtnak érezhetjük magunkat
Súlyosabb esetben más fontos szervek működése is károsodhat.
Jellemző tünet a vizesedés is, amelynek helye és mértéke attól függ, hogy a szív melyik részén károsodott.

Ha a folyadék a tüdőben gyülemlett fel, nehézlégzés, fulladás tapasztalható, kezdetben fizikai megterheléskor, később pedig g nyugalmi helyzetben is.

A folyadék testszerte is felszaporodhat, ennek egyik jellemző tünete a boka környéki duzzanat, de a folyadékpangás következtében megduzzadhat a máj is, és folyadék gyűlhet össze akár a hasüregben is.

Súlyos szívelégtelenségben gyakran az életet veszélyeztető szívritmuszavarok is jelentkezhetnek.

A szívritmuszavar (aritmia) kezelésére akkor van szükség, ha panaszokat okoz, amelyek igenszéles skálán mozognak: a szívdobogás-érzéstől az eszméletvesztésig.

Ha a normál állapothoz képest gyorsabb szívverést tapasztalunk tachycardiáról beszélünk, ha lassabb, akkor pedig bradycardiáról. A szívverés lehet szabálytalan is, ezeket hívjuk ritmuszavarnak. Utóbbi esetben előfordulhat a normális ritmusba keveredő extra szívdobbanás vagy akár egy-egy ütem kimaradása.

Ennek oka lehet a szívizom károsodása, de ép szívizom esetén is előfordulhat. A ritmuszavar a legtöbb esetben nem észrevehető, és csak szakorvosi vizsgálat során derül rá fény, azonban bizonyos esetekben mellkasi fájdalom, légszomj, érzékelhető és szédülés is előfordulhat.