A laborvizsgálatok széles spektruma igen gyorsan elvégezhető. Így rövid idő alatt megbízható eredmények állnak az orvosok rendelkezésére, amelyek segítenek biztos döntést hozni a további vizsgálatokra, illetve a kezelésekre vonatkozóan.
A laborvizsgálat fontossága
A laborvizsgálat fontos eszköz az orvosi gyakorlatban, hiszen sok olyan betegséget lehet vele kimutatni, amelyek nem okoznak tüneteket, vagy csak később jelentkeznek. Ilyenek például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a vérszegénység, a máj- és vesebetegségek, a pajzsmirigy zavarok, a véralvadási rendellenességek, vagy bizonyos daganatos megbetegedések.
A fentiekből következik, hogy laborvizsgálatot nem csak akkor érdemes végezni, ha már panaszok vannak, hanem megelőzési céllal is. A rendszeres laborvizsgálat segíthet időben felfedezni az egészségügyi problémákat, és elkerülni a súlyosabb szövődményeket. A laborvizsgálatot általában évente egyszer javasolt elvégeztetni, de bizonyos esetekben gyakrabban is szükséges lehet, például terhesség, gyógyszerszedés, meglévő krónikus betegség esetén.
Milyen laborvizsgálati területek vannak?
A laborvizsgálatokat különböző területekre oszthatjuk aszerint, hogy milyen típusú mintát vizsgálnak meg és milyen célból.
Allergológiai vizsgálatok
Az allergológiai vizsgálatok célja az allergiát okozó anyagok (allergének) kimutatása (pl. pollen, poratka, állatszőr, étel). Az allergológiai vizsgálatok két fő típusa a bőrpróba és a vérvizsgálat. A bőrpróba során az allergéneket a bőrre csepegtetik vagy beinjektálják, és megfigyelik, hogy kialakul-e bőrpír, duzzanat vagy viszketés. A vérvizsgálatban az allergének ellen termelt ellenanyagok (IgE) szintjét mérik meg a vérben.
Intolerancia laborvizsgálatok
Az intolerancia laborvizsgálatok célja az emésztési zavart okozó anyagok (pl. laktóz, glutén, fruktóz) kimutatása. Az intolerancia laborvizsgálatok két fő típusa a hidrogén kilégzési teszt és a vérvizsgálat. A hidrogén kilégzési tesztben az intoleranciát okozó anyagot meg kell enni vagy inni, majd többször lemérni a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát. A vérvizsgálat során az intoleranciát okozó anyagok ellen termelt ellenanyagok (IgG) szintjét mérik meg a vérben.
Inzulinrezisztencia vizsgálatok
Az inzulinrezisztencia egy olyan állapot, amely során a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulin hormonra, amely a vércukorszint szabályozásában játszik fontos szerepet. Ennek következménye lehet például a magas vércukorszint, a cukorbetegség, a magas vérnyomás. Az inzulinrezisztencia vizsgálatok két fő típusa az OGTT (orális glükóztolerancia teszt) és az HOMA index. Az OGTT-ben egy nagy adag glükózt kell meginni, majd többször meg kell mérni a vércukor- és inzulinszintet. Az HOMA index egy matematikai képlet, amely az éhgyomri vércukor- és inzulinszint alapján számítja ki az inzulinrezisztencia mértékét.
Hormonszintek vizsgálata
A hormonszintet feltáró vizsgálatok a különböző hormonok szintjét mutatják ki a vérben például a pajzsmirigy-hormonok, a mellékvese-hormonok, a nemi hormonok, az inzulin vagy a növekedési hormon. A hormonszintek vizsgálata segítségével meghatározhatók olyan betegségek, amelyek a hormonális egyensúly zavarát okozzák, például a pajzsmirigy-alulműködés, a Cushing-szindróma, a policisztás ovárium szindróma, a meddőség, az impotencia vagy a menopauza.
Pajzsmirigy laborvizsgálat
A pajzsmirigy laborvizsgálat átfogó képet nyújt a hormonháztartásról és a pajzsmirigy működéséről, segít feltárni a pajzsmirigy alulműködését vagy túlműködését, valamint autoimmun eredetű problémákat, például a Hashimoto-betegséget. A laborcsomag tartalmazza a TSH, T3, T4 hormonok elemzését, valamint az autoimmun betegségekre utaló anti-TPO és anti-TG ellenanyagok vizsgálatát. Emellett a jód- és szelénszint meghatározása is sokat elárul a pajzsmirigy állapotáról. A pajzsmirigy vizsgálat vérből történő mérést jelent, az eredményektől függően ezenfelül további vizsgálatok is szükségesek lehetnek a tünetek hatékony kezeléséhez.
Szerológiai-mikrobiológiai vizsgálatok
Ezek a vizsgálatok különböző fertőző betegségeket mutatnak ki, amelyeket baktériumok, vírusok, gombák vagy paraziták okoznak. A szerológiai-mikrobiológiai vizsgálatok során a beteg véréből mutatható ki az adott kórokozóra adott immunválasz, azaz az antitestek jelenléte és mennyisége. Meghatározhatók olyan betegségek, amelyek gyakran tünetmentesek vagy atípusos tüneteket okoznak, például a hepatitisz, a HIV, a szifilisz vagy a toxoplazmózis, de a tuberkulózis, az influenza vagy az ebola is.
Tumormarker vizsgálatok
Tumormarker – azaz daganat jelenlétét jelző – vizsgálattal a vérben vagy más testnedvekben előforduló daganatos megbetegedések nyomait keresik. A tumormarkerek lehetnek például fehérjék, enzimek vagy hormonok, amelyeket maguk a daganatos sejtek termelnek. A tumormarker vizsgálatok segítségével meghatározhatók olyan daganatos megbetegedések, amelyek nem okoznak tüneteket, vagy csak később jelentkeznek.
Székletvizsgálatok
Székletmintából kimutatható például a vér, a nyák, a zsír vagy a paraziták jelenléte a székletben, továbbá olyan betegségek, amelyek az emésztőrendszer gyulladását, fertőzését vagy sérülését okozzák. Ilyen például a fekélyes vastagbélgyulladás, a Crohn-betegség, a bélrák vagy az aranyér.
Vizeletvizsgálatok
Alapvizsgálat, mert a vizelet nemcsak a vese- és húgyúti rendszer állapotáról árulkodik, hanem a szervezet általános állapotáról is, így a fehérje, a cukor, a vér, a baktériumok vagy a kristályok jelenléte fontos támpont a további vizsgálatok elrendeléséhez. A vizeletvizsgálatok segítségével ugyanis meghatározhatók olyan állapotok, amelyek más szervek betegségeire utalhatnak, például a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy az epehólyag-gyulladás.
