Mivel foglalkozik a szemészet?

A látásélesség romlásának egyik leggyakoribb oka valamilyen típusú fénytörési hiba jelenléte. Fénytörési hibáról akkor beszélünk, amikor a szembe vetülő kép nem tud az ideghártyára összpontosulni, így homályos kép keletkezik.

- Távollátás ellenőrzésekor olvasótábla használata mellett az egyik majd másik szem takarása mellett meghatározzuk a látásélességet. Amennyiben szemüveges beteg látogat el hozzánk a vizsgálat a saját szemüvegben történik, ezért munkák segítése érdekében, érdemes annak adataid a betegnek a vizsgálatra magával hoznia.

- Közellátás vizsgálatakor a beteg kezébe egy könyvet adunk, melyet olvasótávolságra kell tartania és a beteget egy meghatározott méretű szöveg elolvasására kérjük, sikertelenség esetén addig helyezünk dioptriás lencséket a beteg szeme elé amig a kívánt szöveg megfelelő élessé válik.

Aránylag ritka a veleszületett forma, sokkal gyakrabban a szem nem használásából ered. Ilyenkor a látás valamilyen okból nem gyakorlódott be, vagy a látásból kiesett. Oka lehet a fény útjának akadálya, pl. veleszületett szürkehályog, szaruhártya-heg esetén. Nem, vagy nem kellően korrigált dioptriahiba, a két szem fénytörésének különbsége szintén okozhat tompalátást. Kancsalság esetén a kancsalító szem látása csökkenhet jelentős mértékben.

Tompalátás gyógyításában elsősorban a látást akadályozó okok megszüntetésére törekszünk, amennyiben ez lehetséges. Szürkehályog eltávolításával, a lehető legpontosabban korrigáló szemüveg felírásával biztosítjuk a lehetőséget a tompalátás javulására. Sok esetben kényszerülünk arra, hogy a jól/jobban látó szem takarásával fejlesszük a látóélességet.

Gyulladás a szem bármely részében kialakulhat. Általánosságban elmondható, hogy minél inkább a szem belső részei érintettek, annál súlyosabb következményekkel járhat a betegség.

Leggyakrabban baktériumok és vírusok okozhatják, de fizikai, kémiai hatások (pl.sugárzás, maró anyagok), illetve allergia, autoimmun folyamat is szerepelhetnek kiváltó okként. A szemhéjakon kialakult gyulladást árpaként ismerhetjük. De keletkezhet gyulladás a szemhéj szélén is (külső szemhéj gyulladása, illetve a másik a hátulsó szemhéjgyulladás).

Legtöbbször a kötőhártya gyulladásával találkozunk, amely szerencsére általában jól gyógyítható. A fertőzés okozta megbetegedés mellett napjainkban egyre több problémát és kellemetlenséget jelent az allergia okozta kötőhártya-gyulladás. A szaruhártya betegsége már maradandó látásromlást eredményezhet megfelelő kezelés nélkül. Esetenként a szivárványhártya gyulladása nem jelentkezik látványos tünetekkel, mégis komoly látáscsökkenéssel, szürkehályog, zöldhályog kialakulásával járhat. A látóidegfő megbetegedése akár vaksághoz is vezethet.

A szürkehályog a szemlencse elhomályosodásával járó szembetegség. Réslámpa segítségével pupillatágítás mellett ellenőrizzük a szemlencse állapotát.

A vizsgálat során az ideghártyát a látóidegfőt, az éleslátás területét (maculát) illetve az ereket tekintjük meg. Kétféle módon történhet, réslámpánál nagyító lencse használatával vagy szabadon egy direkt szemtükör segítségével. A vizsgálat történhet mind szűk, mind tágított pupilla mellett. Fontos tudni azonban, hogy pupilla tágítást követően a páciens nem ülhet volán mögé, mivel a csepp néhány órára elhomályosíthatja a látását, ezért is javasoljuk betegeinknek, hogy a vizsgálatra, ha tehetik, kísérettel érkezzenek.

A vizsgálat során a beteget egy automatikus méréseket végző komputeres műszer mögé ültetjük. A műszer dioptria és szaruhártya görbület méréssel meghatározza az esetleges fénytörési hibákat, továbbá együlésben mindkét szemen non-kontakt módon szemnyomás mérést is lehetővé tesz. A vizsgálat néhány percet vesz igénybe, és fájdalommentes.